Az olvasásról és a gyorsolvasásról

A gyorsolvasás módszeréről hazánkban még sokan nem tudnak, és csupán az elnevezés alapján ítélik meg vagy éppen el a módszert. Pedig az olvasási képesség javításának igénye az információtechnológia fejlődésével egyre inkább előtérbe kerül.

Olvasni sokféleképpen, igen széles sávban szóródó teljesítménnyel lehet, és az általános iskolában megtanult szint még jelentősen emelhető. Pedig az olvasásnak az alapkészségek között kiemelkedő jelentősége van. A számítógép terjedése az olvasás csökkenése helyett inkább annak gyakoriságát növeli, jobb hatásfokot igényel. Az olvasás vizuális felfogáseleme, motorikus sebessége többszöröse a beszédnek, így az olvasás rendszerint gyorsabb a beszédnél.
Olvasáskor tökéletesen tudunk igazodni agyunk igényeihez, képességeihez, könnyebben tudunk sebességet változtatni, visszaugrani, ismételni és előretekinteni. Az olvasás többszöri ismerkedés a szöveggel, beszélgetés a szerzővel, gondolkodás, vita, következtetés.

De mit jelent akkor a gyorsolvasás?

Az olvasási képességnek nem a legfontosabb jellemzője az olvasás sebessége. De a legtöbb olvasási módnál az erős koncentrálás jó hatásfokú megértést és nagyobb olvasási sebességet jelent. Persze másféle olvasást kíván egy honlap megtekintése, egy szakcikk átfutása, egy krimi elolvasása vagy tudományos könyvek feldolgozása. A hosszabb olvasmányokhoz edzettség, nagyobb érdeklődés, a téma iránti elkötelezettség szükséges.

Beszélhetünk átfutó, pásztázó, lényegi, intenzív és élvezeti olvasásról is. Az átfutó olvasás a kulcsszavakra koncentrál, pásztázás közben konkrét információkat keresünk, lényegi olvasás közben az összefüggéseket keressük, míg az élvezeti olvasás a kikapcsolódás élményét nyújtja számunkra.

Az olvasás gyorsaságát különféle technikák segíthetik: koncentrálhatunk a kulcsszavakra, vagy a kulcsszavakhoz kapcsolódó gondolategységek memorizálására. A lényeg azonban az intenzív figyelem, amely nélkül egy szöveg tartalma akkor sem marad meg, ha a legbiztosabb módszerrel olvastuk el.

Hasznos tanács lehet még, ha tudatosítjuk magunkban, mi újat adott nekünk az adott szöveg elolvasása. Érdemes a befejezéskor elmondani magunkban a lényeget: „Ez a regény/ cikk / tanulmány abban segített nekem / olyan új ismereteket adott….”, mert a saját magunk által összefoglalt tartalom mindig jobban megragad emlékezetünkben.

Mire várunk még? Olvasásra fel!

Farkas Károly tanulmánya alapján